17. rész - Költözés, és elvesztés.

- Vagy?! -Néztem rá kérdően, szemöldököm fel vontam. Harry elengedte a karom és elvonult szitkozódva a konyhába. Nem vártam tőle azt, hogy bántson. Harry csak lelkileg tud meg bántani engem, és ezt sokszor ki is használta. Mikor ismét ki jött rá néztem, ahogy megborzolja haját és beszédre nyitja ajkait.

- Menj el, Lisa.- halkan beszélt.

- Miért? -néztem rá kissé döbbenten *

- Nem akarok olyannal lenni aki megcsal engem.

- Mi van? -nevettem. -Nem csaltalak meg, Harry! - Közeledtem felé.

- Miért hazudsz nekem, Lisa?! - összeszorítottam szemeim ahogy a falhoz lökött és ott tartott.

- Nem..én, nem hazudok! -mondtam halkan, szorítása erősebb lett.

- Hat ez kész.. -nevetett. - Lisa, ne szórakozz velem! -Emelte fel hangját.

- Nem voltam senkivel, és azonnal engedj el! - Én is felemeltem hangom vele szemben. 
Mikor keze az arcomon csattant kissé elfordult a fejem, ajkaim elnyíltak ahogy égett a bőröm. Könnyeim gyűltek majd rá néztem, szívem hevesen vert ahogy bámult rám. Könnycseppjeim áztatták az arcom, Harry csak állt és bámult engem és a kezét felváltva. 

- É..én, azt hiszem..

Nyeltem le a gombócot a torkomon, halk zokogás tört ki belőlem és a háló szoba felé mentem sietve. Kihúztam a bőröndöm az ágy alól, kicipzároztam majd felnyitottam. Kinyitottam a szekrény ajtót és a ruháim dobáltam a táskámba. Miután megtelt a bőröndöm, kihúztam a szoba ajtón.

- Lisa, most meg hová mész? 

Harry mély hangját hallottam magam mögött miközben felhúztam a torna cipőm, megfogtam a kabátom és felvettem. Megfogtam a kulcsaim és a tárcám, a zsebembe dugtam őket majd rá néztem.

- Biztos azt hiszed hozzá.. -ütöttem meg a mellkasát

- Miért, nem így van? - mosolya szinte visszataszító volt.

Nem válaszoltam, kinyitottam az ajtót és kihúztam rajta a bőröndöm, becsaptam magam mögött az ajtót. A ház előtt intettem egy taxisnak, segített betenni a bőröndömet a csomag tartóba, mikor kinyitotta nekem az ajtót megköszöntem és beszálltam.

- A reptérre, legyen szíves.

***** Harry szemszöge *****

Mióta Lisa elment eléggé szét szórt vagyok, a koszos ruháim a földön hevertek, a romlott kaja a hűtőben volt. Csak ültem a tévé előtt és sört ittam.. Jó esetben, mikor felejteni akartam whiskey-s üvegek voltak mindenfelé. Elzárkóztam a világtól, magamra sem fordítok már annyi időt mint régen, vagy mint Lisa mellett. Gondolkozásomból az ajtón dörömbölő kezek hökkentettek ki.

- Megyek már, megyek! - szitkozódtam és fel álltam, az ajtó felé mentem.

- Gyerünk már, Styles! - A hang szinte kiabált, fenyegetően hangzott.

Kis vacilálás után kinyitottam az ajtót, eléggé meglepődtem mikor egy talpig feketében lévő pasas állt előttem. Acélbetétes bakancsa volt, lábát fekete nadrág takarta azon láncok lógtak, egy fekete póló volt rajta, arca borostás. Zayn.

- Te mit keresel itt? -sóhajtottam és az ajtó félfának dőltem.

- Ünnepelni jöttem haver. - nevetett majd előhúzott egy pezsgős üveget a táskájából.

- Én rohadtul nem örülök, ember.. - néztem rá hülyén.

- Miért nem örülsz? Végre Lisa messze van tőlünk, így senki nem bántja.

- De én úgy akarok rá vigyázni ha itt van velem..

- Hát ez van, most már elment. -nevetett. -Hatásos voltál?

- Én.. Megütöttem őt. - mondtam csukott szemmel, eléggé rosszul érzem magam emiatt.

- Oooohhh, akkor tényleg elment.- dobta magát a kanapéra. 

- Figyelj csak, Zayn. -ültem mellé.- Én.. vele akarok lenni.

- Ne mond már, hogy belé szerettél? - nevette el magát -Harry, én és Niall is átvertük, és te is. - nézett rám.

- Én tényleg érzek iránta valamit.- nyeltem nagyot -Nem bírom ki nélküle.

- Ne már, Harry.. Sokkal jobb nők is akadnak erre felé.

- De nekem Lisa kell nem érted?! - emeltem fel kissé a hangom.

- De nem lehet a tied, fogadd el e tényt, barátom. - Veregetett hátba, lerakta a pezsgőt majd az ajtó felé sétált és elment.